Francia mandulatorta



Mostanában hozom a formám. Nem írtam, de megszületett a kislányom, immáron két hónaposan szundikál az ölemben. Nem találok rá szavakat, milyen nagy csoda Ő, így nem is próbálom leírni a leírhatatlant.

Mostanában több változás is beköszöntött az életünkbe: a kislányom születése után a legnagyobb újdonság az, hogy az életünk teljes mértékben a gasztronómiáról szól. Ebből élünk, ez a munkánk, ez a hobbink, a gyerekek után ez lett a második legfontosabb dolog. Receptekkel álmodok, ízekkel fantáziálok... nem betegség a megszállottság? :)


Az a helyzet, hogy a magyar kávézóknak két nagyon  szélsőséges csoportja van.
1: nem érdekli a desszert front, úgysem keresi azt senki
2: érdekli a desszert front, úgyis megeszi azt a tömény cukros margarint a betérő jóember, ha már édesre vágyik.

Ezt gyakorlatilag mindenhol így látom, kivéve 1-2 gyöngyszemet. Elképesztő, szomorú, őrületesen bosszantó!!!
Vicces, de a tulajdonosak nagyjából mindenhol ugyanazt mondták, mikor a desszert-profil kitalálásáról volt szó: Nagy, magas, piskótás, édes. Ez megy. Mit nekünk tömör-gyönyör francia finomságok, jöjjön a jó magyar ehetetlen giccs. Na egye is ezt az, akinek van hozzá gyomra, de figyelem, ahova beteszem a lábam, onnan kiirtom még az írmagját is. A lényeg a lényeg, magas torták kellenek zömében. Így lett az én kedvenc mandulatortámból magyar-barát példány. Egy dolgot viszont hozott magával a francia múltjából: elképesztően finom :)!!!

Francia mandulatorta magyarra fordítva:

200 g vaj, 240 g cukor, 6 tojás, 150 g mandulaliszt, 110 g liszt, 4 ek. tej, 2 tk vaníliakivonat, 1 cs. sütőpor, csipet só, 3-4 csepp keserű mandula-kivonat, tejszínhab, egész mandula

1. Sütő előmelegít 180 fokra. A vajat a cukorral habosra keverem, majd egyenként hozzáteszem a tojásokat.

2. A többi hozzávalót is a masszához keverem, majd kivajazott formában 35-40 perc alatt készre sütöm. Ha szükség van rá, félidőben egy sütőpapírral lefedem a tetejét, hogy ne legyen túl barna.

3. Ha kihűlt, tejszínhabot kenek a tetejére, és mandulaszemekkel díszítem.

Rozmaringos sütőtök

 

Nagyon-nagyon szeretem a sütőtököt, (ki nem???), éppen ezért mint valószínűleg a legtöbb konyha sütőjében, az enyémben is rengeteget sül az ősz beköszöntével. Hol így, hol úgy. Most franciásan, rozmaringos-szalonnás változat szerint készült. Szerintem bitang jó magában, vagy akár köretként is.

Rozmaringos sütőtök:

1 kissebb sütőtök (általában nagyobb példányok nem olyan ízletesek), jó adag friss rozmaring, kb. 10 dkg húsos füstölt szalonna, só, bors, olívaolaj

1. A sütőtököt megmosom, félbe vágom. Magjai kikapargatom (tilos kidobni, nagyon finom megsütve!!!), majd gerezdekre vágom. 200 fokon majdnem készre sütöm (mérettől függően ez 20-40 perc).

2. A szalonnát vékony szeletekre vágom, és cseppnyi olajon átpirítom, majd mehet hozzá a rozmaring.

3. A majdnem megsült tökökre kanalazom a szalonnás részleget, majd enyhén sózom, alaposan borsozom. Ekkor visszadugom a tepsit a sütőbe, hogy teljesen elkészülhessenek.

4. Tálaláskor (semmi cicoma, essen neki mindenki kézzel) pár csepp olívaolajjal lehet még meglocsolni, de szerintem ez elhagyható.

Dobostorta, ami nem dobostorta

Olyan de olyan rég jelentkeztem utoljára, hogy az már több mint szemtelenség. Viszont olvasni nagyon is olvastam a kommenteket, a kedves édeklődéseket és a leveleket, amiket ezúton is köszönök szépen nagyon!!! Úgy néz ki vége az ingázásnak kórház és otthon között, végre-végre a folyamatos ágybanfekvést felválthatja a konyhai serteperte.
Hogy mi minden történt a nagy csend alatt, azt majd folyamatosan elmesélem, hiszen sok megkeresés, ajánlat és lehetőség közül jó néhány kiforrta magát. Imádom, hogy az életem visszavonhatatlanul gasztro-irányt vett :)!

A címhez visszatérve: Nagyon kedves ismerősömnek születésnapjára készítettem ma egy dobostortát. Miközben csináltam, persze hogy kóstolgattam. És rá kellett döbbennem, hogy akármilyen híres csokiból és kézműves vajból van készítve a krém, akármilyen szuper az a piskóta, én bizony nem szeretem ezt a süteményt. Viszont a fiúk igen. Ebből és a francia megszállottságomból született meg elméletben az a "dobostorta", amit a gyakorlatban is kipróbálva a nagyon finom kategóriába tudok még én is sorolni. Lényege, hogy mandulás piskótalapok között csokoládé mousse rétegek vannak, amit mandula grillázs sorok fednek be. A tetején nem változtattam: az egyetlen amit szeretek az eredeti dobosban :)
Figyelem! A krémet érdemes 1 nappal előtte elkészíteni!


Csokoládé mousse:

30 dkg igazán jó csokoládé, 6 tojássárgája, 9 tojásfehérje, 150 ml tejszín, 10 dkg cukor (elhagyható, vagy fokozható), 1 jó nagy csipet só

1.    A csokit vízgőzön megolvasztom.

2.    A tojások sárgáját a cukorral habosra keverem, majd belekeverem a tejszínt is. Ezután mehet hozzá az olvadt csoki.

3.    A fehérjét jó kemény habbá verem a csipet sóval, majd nagyon-nagyon óvatosan összeforgatom a csokis masszával. Mehet is a hűtőbe.

Mandulás piskóta:

8 tojás, 15 dkg cukor, 20 dkg liszt, 12 dkg mandulapor (mandulaliszt, őrölt mandula, mandula-dara), 1 kk. sütőpor, 1 kk. szódabikarbóna, 5 dkg olvasztott vaj

1.     A sütőt 175 fokra előmelegítem. Két nagy tepsire sütőpapírt teszek, majd ezekre 24 cm-es tortaforma aljának alapján 1-1 kört rajzolok.

2.     Az egész tojásokat a cukorral habosra verem (csak türelem, jó pár perc). Ezután az előzőleg összekevert lisztet, manulát, sütőport és szódabikarbónát óvatosan hozzákeverem. Végül az olvasztott, langyosra hűlt vajat is finoman beledolgozom. A masszátt képzeletben 7 részre osztom, majd azt a bizonyos egyhetedet rásimítom a sütőpapír körrel jelzett részére úgy, hogy 1 centivel túl is lógjon rajta. Másikkal is így teszek.

3.     Kb. 8-10 perc alatt világos színűre sütöm a piskótákat. Ezután gyorsan lehúzom hátukról a papírt, és a tortaforma alapján késsel kivágom a 24 centis köröket. És így tovább, míg a 7 lap el nem készül.

Mandula grillázs:

20 dkg mandula durvára vágva ill. törve, 3 dkg vaj, 10 dkg kristálycukor

1.     A cukrot pár csepp vízzel és a vajjal közepes lángon karamellizálom, majd belekeverem a mandulát.

2.     Olajjal kikent szilikonlapra vagy sütőpapírra terítem, s miután kihűlt, mozsárban darabosra töröm.

Dobos cukor (a tetejét díszítő lapocskákhoz), és neeeem karamell :) :

15 dkg cukor, 4 ek. víz, 1 ek. ecet, 1 ek. vaj

1.     Mindent egy lábosba rakok, majd közepes lángon folyamatosa kevergetve karamellizálom a cukrot.

2.     Egy piskótakorongot sütőpapírra teszek, majd vajjal alaposan bekent tortalapáttal (vagy bármivel) gyorsan elegyengetem rajta. Egy szintén vajjal átkent késsel vagy formával a kívánt alakzatban szétvágom. Fontos, hogy ez csak melegen működik!

Összeállítom a tortát:

Piskóta- csoki- grillázs - piskóta - csoki - grillázs... míg mind a 6 lap el nem fogy. Ekkor a tetejét és a szélét még bevonom a maradék csokival, de grillázs helyett a díszítő lapokat teszem a tetejére. A torta szélét piskóta morzsával, pirított mandulával vagy grillázzsal lehet még díszíteni...

Boldog születésnapot Kinga! :)

Hallgatásom oka - újra itt vagyok

Köszönöm szépen a sok aggódó, hiányoló, figyelmes és kedves levelet, kommentet. Hihetetlenül jól esett és nagyon sajnálom, hogy csak most sikerült jelentkeznem. Az elmúlt hetek (hónapok) nem éppen voltak könnyűek számunkra, és sajnos a blog is kárát látta ennek. Több megrázó eseményen, nehéz pillanaton vagyok/unk túl, melyek lelkileg és testileg is megviseltek. Közhely, de igaz: nincs miért bánkódni, mert így még ha szomorúvá is tett az események sorozata, hálás lehetek az életnek, még erősebb lettem. Azonban van egy csodálatos dolog, amivel/akivel minden tekintetben pozitívan jöttünk ki a történetből: a Tündérkémmel, aki most már biztos, hogy őszre megérkezik közénk. Érte és Vele minden elérhető és leküzdhető... A blog szempontjából nem utolsó sorban még az eddig elhatalmasodott konyha-undor is, valamint a technikai akadályok (ehhez lehet, hogy inkább a számítógépes szakember kellene?... :) )
Úgyhogy köszönöm szépen, hogy nem felejtettetek el, igyekszem mostantól kétszeres lendülettel visszatérni Hozzátok és a való életbe. Istenem, annyira vártam már ezt a pillanatot !!! :)))